Pályázati azonosító: HAT-KP-1-2023/1-001771
„A madárnak szárnya van és szabadsága, az embernek
egyetlen szülőföldje és sok kötelessége”
/Tamási Áron/
Iskolánk hetedik osztályos tanulói a „HATÁRTALANUL” program keretében hatnapos erdélyi tanulmányi kiránduláson vehettek részt 2024. május 7-12-ig, bebarangolva Székelyföld és a Gyimesek „regényes bérceit”. A tanulmányi kirándulás központi témaköre a százhuszonöt éve született székely magyar író Tamási Áron életútja volt, de felkerestünk más, a nemzeti történelmünket érintő erdélyi vonatkozású emlékhelyeket is. A pályázat címének is Tamási egyik mélyen szántó gondolatát választottuk.
Az előkészítő foglalkozás keretében, 2024. április 15-én, a Magyarság Házával együttműködve megtekintettük a „Törpének lenni, egy óriásoknak szánt világban” című filmet. Az elgondolkodtató képkockák egyszerre erősítették a gyerekekben az elfogadás, a tolerancia érzését, és ismertette meg a gyerekekben az ízes székely magyar nyelv szépségét. A foglalkozáson felhasználtuk a Határtalanul! program Barangoló digitális tartalomtárát is, amelyből az Erdélyre vonatkozó feladatok közül válogattunk.
A kirándulás során bejártuk a kapcsolódó helyszíneket, felelevenítettük a történelmi eseményeket. Megismerkedtünk a csodás természeti, földrajzi környezettel, a népi hagyományokkal, tájjellegű ételekkel, szokásokkal, a múltidéző történelmi műemlékekkel és találkoztunk helyi általános iskolás gyerekekkel is.
Kirándulásunk első napja az utazás jegyében telt. Egy rövid megálló keretében a szépen felújított bánfihunyadi református templomot látogattuk meg. A templom lelkipásztora részletes bemutatóban ismertette a középkori, gótikus jegyeket viselő műemlék templom történetét, megismerhettük a jellegzetes kalotaszegi hímzéseket, a XVIII. századi fakazettás mennyezetet, amelyek a templombelsőt díszítették, illetve azt a tölgykoszorút, amit Kossuth tiszteletére készítettek egykor a helyi lakosok. Szállásunkat a késő délutáni órákban Farkaslakán, Tamási Áron szülőfalujában foglaltuk el, és a következő napokon csillagtúra szerűen jártuk be Székelyföld nevezetességeit.
Másnapi utunk első állomása a csíksomlyói kegytemplom volt, ahol felidéztük a magyarság összetartozásának jelképévé vált, többszáz éves hagyományokkal rendelkező templombúcsú történetét, majd a Gyimesek völgyén át elértük a történelmi Magyarország „ezeréves határát”. Felkerestük a kontumáci kápolnát, majd a Rákóczi-vár tövében álló gyimesbükki „30-as számú vasúti őrházat”, amely egykor a Magyar Államvasutak legkeletibb őrháza volt. A nap harmadik állomása a „székely pityóka” egyik feldolgozási fellegvára a „Csíki chips” üzeme volt. A gyárlátogatás során a gyerekek megismerhették a chipsgyártás mozzanatait, búcsúzóul pedig mindenki egy-egy csomag ropogtatni valóval távozhatott.
A harmadik nap jó része a helyi hagyományok megismerésének jegyében telt.
A délelőtti időszakban a só hazájában jártunk. Először Szovátán, a gyógyhatásáról elhíresült sós vizű Medve-tó körül tettünk egy sétát, amit sajnos a szakadó eső csak részben tett lehetővé, majd Parajdon egy sófeldolgozó manufaktúrát látogattunk meg, ahol a só számos felhasználási területével találkozhattunk a fürdősótól a sólámpáig bezárólag. A délután további részét Korondon töltöttük, ahol néhány helyi népi foglalkozás rejtelmeibe vezettek be a szakavatott mesterek, de előtte helyi sajtokból, lekvárokból kóstolhattunk krumplis házikenyérrel. Az osztováta és a szövés bonyolult folyamata mellett megtudhattuk mit rejt a „taplász” mesterség, hogy mi minden készülhet a bükkfán növő és fáradságos munkával begyűjtött taplógombából, végül pedig a már hungaricumként is számon tartott kürtöskalács kellemesen csalogató illata felé vettük az utunkat, ahol nem csak csemegéztünk az ízletes süteményből, de a készítésének folyamatát és nevének eredetét is megtudhattuk.
A negyedik napot a székelyderzsi erődtemplom látogatásával kezdtük felidézve a falu középkori élethelyzetét, az erőd nyújtotta védelmet a portyázó seregekkel szemben. A vártemplom látogatását követően Fehéregyháza felé vettük az utunkat, ahol a szépen gondozott emlékkertnél a helyi idegenvezető szemléletes előadásban ismertette az 1849. július végi csata mozzanatait, Petőfi szerepvállalását a küzdelmekben és hősi halálát. A délutáni órákban először az elárasztott Bözödújfalu helyén lévő víztározót és a falura emlékező siratófalat kerestük fel, majd a néhány kilométerre lévő Kőrispatakán a Szalmakalap múzeumban ismerkedhettek a gyerekek a „búza és a szalma útjával”. A foglalkozás keretében szalmából angyalkát és csillagot készítettünk, éhünket pedig a helyben sütött krumplis lángos csillapította. Az estét a korondi művelődési házban töltöttük, ahol helyi fellépők előadását tekinthettük meg. A korondi fúvószenekar bemutatója után népdaléneklésre és néptánc bemutatóra került sor.
Az ötödik nap délelőttjén a Farkaslaka határában lévő Kalonda-tetőre túráztunk, ahol az éppen nyíló nárcisz mezőket csodálhattuk meg, de szerencsénkre egy hagyományos vásári forgatagba is becsöppentünk, ami igen nagy érdeklődést váltott ki a gyerekekben. A vásárra hozott lovak, a helyi kézműves termékek tömkelege, a vásári szórakozást biztosító forgók sajátosan színes és zajos hangulatában töltöttük el a délelőttöt. A vásárra menet megfigyelhettük még a Kalonda-tetőn működő szénégető boksákat is. A délután folyamán csoportunk a korondi sportcsarnokban helyi gyerekek bevonásával közös sportvetélkedőn és focibajnokságon, vett részt. A nap hátralévő részében kerestük fel Farkaslakán Tamási Áron szülőházát, megtekintettük az író életútját bemutató kiállítást, majd megkoszorúztuk a két tölgyfa alatt megpihenő író síremlékét is.
Az utolsó nap ismét az utazás jegyében telt. Reggeli után elhagytuk szállásunkat és hosszú buszozás után a délutáni órákra érkeztünk haza.
A kirándulásról visszatérve, iskolánkban megszerveztük az értékelő foglalkozást. A gyerekek élménybeszámolói, fogalmazásai, rajzai és a készített fényképek felhasználásával közösen készítettük el a programot felölelő projektnaplót. A foglalkozás keretében tájékoztattuk iskolánk hatodik osztályos tanulóit és osztályfőnökeit a kirándulás élményeiről, a szerzett tapasztalatokról, illetve a Határtalanul program nyújtotta lehetőségekről, annak az oktató-nevelő folyamatban betöltött szerepéről, hasznosulásáról.
A Nemzeti Összetartozás témanap képezte a pályázathoz kapcsolódó programsorozat záróelemét, amit szintén a kirándulásról hazatérve szerveztünk meg. Az iskolánk udvarán elhelyezett Nemzeti Összetartozás emlékművénél egy rövid emlékműsor és koszorúzás keretében idéztük fel a nemzetünket és a történelmi Magyarországot ért tragikus nagyhatalmi békedöntést, a sorsfordító nemzeti széttagoltságot előidéző eseményt.
A Határtalanul pályázati program szervezői és megvalósítói: Nagy Dezsőné,
Bodnár Helga, Zsíros József, Milotai József.
A bejegyzés megosztása:
