Projektazonosító: HAT-18-01-0019

Iskolánk hetedik osztályos tanulói a „HATÁRTALANUL” program keretében ötnapos tanulmányi kiránduláson vehettek részt Dél-Erdélyben és Székelyföldön. A tanulmányi kirándulás központi témaköre az 1848/49-es forradalom és szabadságharc erdélyi vonatkozású helyszíneinek bejárása, a forradalmi események felelevenítése. Magát a pályázat címét is az erdélyi Désen íródott huszárinduló egyik sora ihlette.

Erdélyben járva ismeretszerzésünket nem korlátozhattuk csak a ’48-as események tanulmányozására, megismerkedtünk a csodás természeti, földrajzi környezettel, a népi hagyományokkal, tájjellegű ételekkel, szokásokkal, impozáns történelmi műemlékekkel és találkoztunk helyi általános iskolás gyerekekkel is.

Kirándulásunk első napját a „magyar Golgotának” nevezett városban kezdtük, ahol Zala György Szabadságszobránál elhelyezett koszorúval tisztelegtünk a 13 aradi vértanú tábornok bátor kiállása, hazaszeretete előtt.

Aradról egy rövidlelki töltekezésre a barokk stílusú, szépen felújított máriaradnai kegytemplomot látogattuk meg, majd Vajdahunyadon, Mikszáth szavaival a „várak királya” következett. A középkor lovagi kultúrájának hangulatát tárta elénk a Zalasd-patak fölé magasodó Hunyadi várkastély.

A dévai vár meredélyeit a technika vívmányának köszönhetően, a siklóval, könnyedén meg hódíthattuk, majd a Kőmíves Kelemen ballada tanulói tolmácsolását követően a várból csodálhattuk meg az elénk táruló panorámát. A napot Algyógyon szállásunk elfoglalásával zártuk a helyi Református Ifjúsági Központban. Az Ifjúsági Központ területén találkozhattak a gyerekek Erdély egyik legrégibb, még a kereszténység felvételekor épült Árpád-kori kerektemplommal, illetve egy XVI. századi későgótikus református templom érdekességére hívtuk fel a figyelmet: falaiba az egykori Dácia római provincia környéken talált sírköveit építették be. A gyerekekkel segítettünk még az Ifjúsági Központ környezetének rendbetételében is.

Másnap utunkat Gyulafehérvár felé vettük. Az egykori fejedelmi székhely Árpád-kori székesegyházának méltóságot árasztó falai között olyan, a magyar történelmet meghatározó személyiségekre emlékeztünk, mint Hunyadi János, Hunyadi László, Izabella királyné, János Zsigmond, Bocskai István. Gyulafehérvárról a Szászföldön keresztül folytattuk utunkat. Az Erdélyből kitelepített szászok százezreinek kéznyomai az erődtemplomok, falakkal megerősített városok, mint történelmi mementók figyelmeztetnek az egykori kulturális sokszínűségre. A középkori szász építészeti remekben, a berethalmi erődtemplomban tettünk látogatást, majd Medgyes és Segesvár történelmi belvárosait jártuk be. Szászföld határán, a fehéregyházi emlékműnél megemlékeztünk az 1849. július 31-i vesztes ütközetről, amelyben Petőfi is, a szabadság költője is elesett.

Székelyföldre érkezve Székelykeresztúron annak a körtefának a maradványainál időztünk el, amely alatt Petőfi utolsó napját töltötte, hogy másnap a fehéregyházi csatában életét adja a magyar szabadságért.

A fehéregyházi csata emlékművénél

Következő szállásunkat Székelyudvarhelyen foglaltuk el, innen csillagtúra szerűen jártuk be az idegenbe szakadt magyar végeket. A Kárpátok belső ívében kibontakozó vulkáni tevékenységre utaló természeti képződményeket ismerhettünk meg, mint a kénkigőzölgéséről nevezetes Büdös-barlang, vagy a folyamatosan fortyogó, bugyborékoló Apor lányok feredője. A Csomád egykori krátereiben létrejött Mohos-láp tanösvényein végig sétálva jégkorszaki maradványnövényeket ismerhettek meg a gyerekek, majd a Szent Anna-tó lenyűgöző látványával zártuk túránkat. A nap végén a Kányádi Sándor által magyar thermopülainek nevezett Nyergestetőn emlékeztünk meg Gál Sándor és Tuzson János 200 honvédjének az 1849. augusztus 1-én lezajlott önfeláldozó küzdelméről.

Virágültetés Tamási sírjánál

A legnagyobb élményt viszont a helyi iskolával és gyerekekkel való találkozás jelentette. Mi szervezők immár második alkalommal tértünk vissza a homoródszentpáli László Gyula Általános Iskolába, ahol szeretetteljes fogadtatás mellett közös néptánccal, énekléssel, beszélgetéssel, játékkal töltöttük a délelőttöt. Többen is a kirándulás utáni élménybeszámolóikban kiemelték, hogy mennyire jól érezték magukat a helyi gyerekek társaságában, illetve hogy több száz kilóméterre is magyar gyerekekkel találkozhattak, beszélhettek. A délután során a csíksomlyói kegytemplom csendességében idéztük fel a kegyhely magyarságot egyesítő jelentőségét felekezetekre és határokra való tekintet nélkül, majd felkapaszkodtunk a somlyói hegynyeregbe, a pünkösdi búcsúk helyszínére.

A Homoródszentpáli Általános Iskolában

A Homoródszentpáli Általános Iskolában

Az utolsó nap a kikapcsolódás jegyében indult. A napos délelőttöt strandolással töltöttük Székelyudvarhelyen. A hazafelé vezető utunk első állomása Farkaslaka volt, ahol Tamási Áron síremlékénél elültettük virágainkat, majd Parajdon egy trópusi lepkekülönlegességeket bemutató lepkeházba tértünk be. Az ebéd elköltése után már csak a közel 400 km-es út várt ránk hazaérkezésünkig.

Strandolás Székelyudvarhelyen

A kirándulásról visszatérve, iskolánkban megszerveztük a fakultatívan vállalt értékelő foglalkozást. A gyerekek élménybeszámolói, fogalmazásai, rajzai és fényképek felhasználásával közösen készítettük el a programot felölelő projektnaplót. Külön foglalkozás keretében tájékoztattuk iskolánk hatodik osztályos tanulóit és osztályfőnökeit a kirándulás élményeiről, a szerzett tapasztalatokról, illetve a Határtalanul program nyújtotta lehetőségekről, annak az oktató-nevelő folyamatban betöltött szerepéről, hasznosulásáról.

A Nemzeti Összetartozás témanap képezte a programsorozat záróelemét, amit szintén a kirándulásról hazatérve szerveztünk meg. Településünk Trianon emlékművénél egy rövid emlékműsor és koszorúzás keretében idéztük fel a nemzetünket és a történelmi Magyarországot ért tragikus nagyhatalmi békedöntést, a sorsfordító nemzeti széttagoltságot előidéző eseményt.

A Határtalanul pályázati program szervezői, megvalósítói: Nagy Dezsőné, Zsírosné Czeglédi Erzsébet, Milotai József