Az áprilisi facebookos felhívás arra biztatott minden vállalkozó szellemű irodalom-kedvelőt, hogy verseket ragasszon és írjon ki az utcákon, köztereken minél több helyre – hogy ezzel is felhívja a figyelmet a versek szépségére és a kultúra fontosságára.
A felhívásnak a mi iskolánk tanulói és néhány tanára is eleget tett: az április 11-ét követő tanítási napon szép versrészletek kerültek az udvart borító aszfaltra, néhány tanterem ajtajára, sőt, még a folyosó és a könyvtár ablakaira is.
A gyerekek nemcsak a kötelező versek közül írtak idézeteket, hanem kedvenc versmondó versenyeken elmondott versek közül is választottak részleteket. A versekhez rajzokat is készítettek. S ami a legfontosabb, elértük a célunkat: a versek egy pillanatra megállásra késztettek bennünket ebben a rohanó világban és mosolyt csaltak az arcokra.
“Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” Wass Albert
Köszönjük az ötletet és a szervezést Molnárné Pelei Andrea magyartanárnak!
A bejegyzés megosztása: